Maldoror – She

•május 16, 2008 • 4 hozzászólás

Előre is elnézést kérek ezért a blog zenei vonalát alaposan seggberúgó posztért, de ennek egyszerűen itt a helye. Az izléses dizájnnal megáldott borítóra kattintva ugyanis a zaj két elefántja, Mike Patton és Masami Akita (Merzbow) közös teadélutánjának az eredményét csodálhatjátok meg kedves füleitekkel. Merzbow egy 1997-es Tokiói fellépését Patton a nála megszokott elektrookádásokkal, gusztusos loopokkal, cirkuszhangulattal, mókás Tom&Jerry hangokkal és szőrlabdaképződést csökkentő formulákkal spékelte meg, amelynek eredménye egy kaotikus gyomorforgató hangkollázs. A Ipecac titkos földalatti laboratóriumában kotyvasztott kiadvány valahogy elveszett a zenei andörgrand útvesztőjében, pedig állatokon is tesztelték.

Maldoror – Butterfly Kiss

Craig Padilla & Zero Ohms – Path Of Least Resistance

•május 8, 2008 • 4 hozzászólás

Egy újabb etnoboltos nyúédzslemezre való figyelemfelkeltés tanúi lehettek. Az alany ezúttal egy 2005-ös Lotuspike gondozásában kiadott kellemes idegzsibbasztás, amely két (számomra eddig teljesen ismeretlen) zenész kezemunkája. A lemez hangkincse nem lépi túl a tradicionális patyolattiszta ambient határait, kivéve a második, The everything that is nothing cimű számot, amely a sefülesefarka szintetizátorhangjaival egy tipikus new age szám. Szóval ezt leszámítva egy gazdag hangulatvilággal ellátott zenei táj felett repít végig ez a zene, melyben találunk titokzatosságot, napfényt, szemlecsukós nyugalmat, de enyhe borzongást is. A Path of least resistance nem egy túlminimalizált agysimítás. Hangulatában mindvégig a “földön jár”, egyszerre több hangfelülettel dolgozik, ami álltal veszít egy kicsit a deep ambientes hangulatból, és egy emészthetőbb, háttérzenés formát kap.

Filmzene 5. rész – Powaqqatsi

•május 4, 2008 • 1 hozzászólás

A Koyaanisqatsi bemutatása után lelkes rajongótábor alakult ki Godfrey Reggio filmje körül olyan neveket is beleértve, mint Francis Ford Coppola (aki vállalta a executive produceri feladatokat is), vagy George Lucas, aki a Powaqqatsi forgatásánál csatlakozott Coppolához. A Powaqqatsi szó a Barakához hasonlóan a hopi nyelvbúl merít, jelentése átalakuló élet. A film forgatása öt kontinens tizenkét országában történt. A hangsúly ezúttal az emberek hétköznapi tevékenységeinek a bemutatásán volt, amelyek a modern civilizáció technikai vivmányaival a találkoznak a filmben. A párbeszédeket ezúttal is Philip Glass világzenei hatásokkal megspékelt neoklasszikus koncepciója helyettesíti, a történetet és a szereplőket pedig a dokumentumfilm-szerű epikus felvételek.


Philip Glass ezúttal sokkal harsányabb, ritmusosabb és vidámabb zenei elemekkel dolgozik, ellentétben a Koyaanisqatsi depressziv orgonadünnyögésével. A szinfonikus hangszerek egész sora keveredik itt latinamerikai, keleti és más hatásokkal. Nagyon hitelesen át tudja adni a film felemelő és figyelemreméltó hangulatát.

Between Interval – Secret Observatory

•május 1, 2008 • 16 hozzászólás

A lasztefem szerint a svéd Stefan Jönsson főleg trancet, technot meg a psyt tolja, műveit Sublunar, Monodrive, Section 9, Halftone stb. fedőnevek alatt hozza a napvilágra. Egy alkalommal azonban valószinűleg egy hosszúra sikeredett zen meditáció, egészestés csillagbámulás vagy egy Stephen Hawking-könyv arra késztette, hogy megalkossa ezt a Földi idő szerint 55 perces kalandos képzeletbeli utazást igérő űrambientet. A lemez hossza eltörpül az ezernyi fényév mellett, amit hallgatása közben megtehetünk. A számok hossza és egységes szerkezete nem engedi meg, hogy űrutazásunkat a zene bármelyik pillanata is megzavarja. Mélységes és végtelennek tűnő hangtenger tárul elénk kissebb-nagyobb hangkatarzisokkal, csúcspontokkal, pulzálásokkal, ismétlódő hangokkal, meglepikkel, amelyektől ösztönösen összeszorulnak az izmaink. Moeszkó koma már régebben felfedezte ezt a kis kincset, nálam az utóbbi idők mindennapi betevője lett, hogy evvel az ocsmány képzavarral éljek.

Earth & Sir Richard Bishop – split 1″

•április 18, 2008 • 1 hozzászólás

Az Earth dronelegendáját ezúttal Dylan Carlson egyszemélyes tizenháromperces gitárdrónja képviseli, amelyet Sir Richard Bishop (Sun City Girls) szitárral, harmóniummal meg más jósággal kísért akusztikus gitárhipnózisa követ.

valami belement a szemedbe

•április 12, 2008 • Hozzászólás

The Dead Texan – Aegina Airlines

egyet klikkelsz, többet kapsz

•április 12, 2008 • Hozzászólás

ABOUT TEST TUBE:

test tube (or ‘| – apostrophe+pipe – for short) is a Portuguese netlabel, focused on presenting new artists who are exploring new sounds. Be they electronic, acoustic or other. We are not restricting ourserlves to any particular style.

Let’s think of test tube as a test tube – literally – for emerging sound languages.

test tube releases audio works on mp3 or other digital media formats, with artwork conceived and designed specifically by aeriolabehaviour and other invited artists and designers.
The audio works we release, remain intellectual property of its authors. test tube is merely a vehicle of dissemination and promotion, with no intent on financial gain. All works are credited to their respective authors: keep the tags intact.