Boards Of Canada – Geogaddi

Sziasztok!

Itt az idő, hogy felélesszem egy kicsit a blog dögledezó tehenét. Bocs az ideiglenes uborkaszezont, de a napjaimat mostanában skócia vadregényes teszkóraktáraiban tengetem, és nem túl sok időm marad az ambientes szeánszaimra. És mivelhogy skócia, meg már rég, meg minden, szót keritünk a skóciai Sadison testvérekről, akik már a nyolcvanas évek közepe óta műkszenek Boards of Canada név alatt és produkálják a (számomra) behatárolhatatlan műfajú álomszerű innovativ zenei látomásaikat. Nálam az egész a Music Has the Right to Children lemezükkel kezdődött, amelyen a kozmikus mélységeket öltő, régi emlékeket előhivó drónrészekhez néhol IDM-es éles elektronika társult. A Geogaddi hasonló. Az ambientes részek egy kis képzelőerővel társulva az emlékek rég elfeledett zugaiba tudnak elvezetni, kézenfogva, a fülünkbe dudorászva a féltve őrzött szentimentalitásunkat. Az “elektronikus” részek pedig igen változóak, kisérletezősek és kiszámithatatlanok. Nem tudni, hogy a következő szám a huszonháromból milyen helyre fog rántani, ahol a tudatunk néha a sötétebb oldalra is eltévedhet. Ez nem egy ambientalbum. Ahhoz túl összetett és kiszámithatatlan. Ez az album egy utazás, amely változatos tájakon vezet végig a tudatunk ismeretlen ösvényein. Számomra régen kultuszalbum. Gyakran hallgattam elalvás előtt, de a zene csakaz utolsó, Magic Window c. szám kétperces csendjénél engedett igazi álomba merülni.  

 

~ Szerző: garganell - augusztus 29, 2008.